|
A
Spectr-X-Gamma project
Spektr-RG (Orosz neve Spectrum + Röntgen + Gamma, SRG; angol neve
Spectrum-X-Gamma, SXG) egy nemzetközi
együttműködésbenkészülő asztrofizikai
műhold a moszkvai Űrkutatási Intézet (IKI)
vezetésével.Az SRG öt teleszkópot tartalmaz a
tervek szerint lefedve a távoli ultraviola
tartománytól a felső röntgen tartományt
valamint a teljes égbolt gamma monitort is. A főbb
tudományos műszerek tervezése 1992-re befejeződött.
1994-re legtöbb műszer tesztelésére is sor
került. A műhold tudományos műszereinek
várható súlya 2850 kg. A program 2002-ben
végleg leállt, majd újra tervezve csak
két műszer,
a német eROSITA és az orosz ART-XC
röntgentávcsövek kaptak helyet
rajta, melyek nagy látómezőikkel égbolt
pásztázó vizsgálatokat végeznek
majd. Az alábbi tudományos műszerek voltakaz eredeti
műholdra tervezve:
- SODART röntgen teleszkóp, amely a
pályára állás után 124 m2
tükörrel rendelkezett volna, és nyolc
cserélhető detector érzékelt volna a fokuszban
(számlálók, félvezető és Bragg
spektrométer valamint polariméter. A TAUVEX
ultraviola teleskóp az röntgen tükör rneszerrel
van összehangolva.
- JET-X pásztázó 4,4 m-es röntgen
teleszkóp. Hűtött nagy felbontású CCD
érzékelője 20" biztosít.
- MART/LIME X-ray kódolt maskú teleskóp
a röntgen tartományra optimizálva van.
- EUVITA ultraviola teleszkóp
- MOXE Gamma-sugár kitörés detektor teljes
szögtartományban.
- DIOGEN Gamma-sugár kitörés hűtött
germanium detecktor.
A szovjet/orosz SXG projekt tudományos célkitűzése
volt: csillagászati megfigyeléseket tenni a Föld
atmoszféráján túl, különösen
az eddig kevéssé tanulmányozott Röntgen
és Gamma sugárzások terén. Az
űrszondán nagyszámú, különböző
energiatartományban működő tudományos
kísérlet foglal helyet, amelyeket Oroszországban,
az USA-ban, Nagybritanniában, Franciaországban,
Dániában, Németországban,
Olaszországban, Finnországban és Izraelben
fejlesztettek ki.
Munkatársaink közül többen a
KFKI RMKI szervezetében tervezték és
gyártották a központi fedélzeti adatgyűjtő
és vezérlő számítógépet
(BIUS), valamint a földi ellenőrző berendezését. A
BIUS hibátlan működése meghatározó
jelentőségű, mivel majdnem az összes tudományos
kísérletet vezérli, illetve a begyűjtött
mérési adatokat továbbítja a Földre.
Annak érdekében, hogy a
kísérletek meghibásodása ne hasson vissza a
működésére, a BIUS moduláris
felépítésű, illetve a külső egységek
és a BIUS moduljai egy belső, galvanikusan leválasztott,
soros buszon keresztül csatlakoznak egymáshoz. A BIUS
önállóan funkcionáló moduljai
saját tápegységgel rendelkeznek, és
egymástól függetlenül ki/be lehet kapcsolni
őket. A modularitás másik előnye az, hogy egy
adatátviteli protokoll használatával több
különböző flexibilis többszörözési
módszert lehet kidolgozni. Az extrém környezeti
feltételek (a legveszélyesebb a sugárzás)
melletti folyamatos működés és a várt
élettartam szükségessé teszi a BIUS
összes moduljának kettős
hidegtartalékolását (három azonos modul). A
háttérmodulokat aktivizálni lehet a Földről,
ha megvan a rádiófrekvenciás kapcsolat. Mivel
minden egyes modul ugyanúgy csatlakozik egymáshoz, nincs
szükség extra hardverre, ha át kell kapcsolni
egyikről a másikra. A processzor modulok egy belső soros vonalra
csatlakoznak, ezáltal egymást tudják tesztelni. A
kritikus paraméterek rendszeres cseréje és a
háttérben lezajló teszt procedúrák
hatására bármelyik aktív processzor
kiváltása nem okoz adatvesztést, a
működés folyamatosnak látszik a külső
kísérletek felől.
Minden egyes modul a BIUS
szétszerelése nélkül ráköthető
egy külső számítógépre ezen a soros
vonalon. Ez meggyorsítja a hibabehatárolást a
földi teszteknél. A BIUS a következő modulokból
áll: processzorok, földi parancs és fedélzeti
időkód vevők, tudományos telemetriai interfészek
(1 Mbps), szolgálati telemetriai interfészek (16 kbps),
tápegység és analóg telemetriai
egységek.
A processzor modul 80C86-os processzor chipet
használ, 16-bites memóriája Hamming kóddal
védett. A memória PROM, EEPROM és RAM
részekből áll. Az óragenerátorok
alkatrész szinten redundánsak. A memória
hibaellenőrzést és javítást végző
áramköröket tartalmaz. A
számítógép a beépített
alkatrész- és modulszintű redundancia miatt fenn tudja
tartani a működését fokozatos
meghibásodás esetén.
A real-time multitasking operációs
rendszer a rendszerfunkciók (kernel) mellett vezérli a
tudományos kísérleteket is. A gyors
működés érdekében a kernelt assembler
nyelven, míg az egyes taskokat C-nyelven írtuk. Az
ember-gép kapcsolatot nélkülöző rendszer
szoftverfejlesztését különleges
hardver-szoftver megoldással tettük
hatékonnyá: egy ún. technológiai
csatlakozón keresztül értük el a
számítógépet, ezzel a berendezéssel
tudtuk a programot elindítani/megállítani
és a paramétereket ellenőrizni, illetve
módosítani. A szekvenciális működésű
backup szoftvert PROM-ba égettük.
24.December 2014
|
SRG
műhold
(fantazia kép)
SRG
integrálása a
Lavocskin
intézetben
SRG
integrálása a
Lavocskin
intézetben
Az
SRG hibatoleráns központi
számítógépe tesztelése a KFKI-ban
|
