 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
| Missziók | ||
         |
Solar
Orbiter
A Solar Orbiter misszió célja a Napkutatások,
illetve a helioszférikus fizikai kutatások támogatása. Részét képezi az ESA Cosmic Vision 2015-2025 programjának. Kulcsfontosságú tudományos kérdésekre keresi a választ, úgymint a bolygók keletkezése és az élet kialakulása, a Naprendszer működése, a világegyetem keletkezése és az alapvető fizikai törvényszerűségek érvényessége az univerzumban. A Solar Orbiter missziót az ESA vezeti a NASA részvételével, amely a felbocsátásban, egy teljes műszer és egy szenzor fejlesztésében vesz részt. A brit Astrium az európai vállalatok által alkotott cégcsoport vezetője, amelyek az űrhajó különböző szolgálati egységeit fejlesztette. Ez az egyik legköltségesebb projekt, amelyet valaha is jóváhagytak az ESA Science Program és egy vállalat között. Tíz tudományos műszert fejlesztenek ki az ESA tagállamaiban és az Egyesült Államokban. Az egyes műszerek vezetői (Principal Investigators) Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Egyesült Királyság, illetve az Egyesült Államok kutató iintézetek vagy egyetemek kutatói. A Solar Orbiter titán és szén szendvics védőpajzsot kapott, amelyet az ESTEC. 15 méter magas és 10 méter átmérőjű nagy űrszimulátorában teszteltek. A Solar Orbiter szondát 2020. február 10-én indították Atlas-5 rakétával Cape Canaveralból egy erősen elliptikus pályára - 0,9 AU aphéliuma és 0,28 AU perihéliuma. Több mint 3 évvel az indítás után, a gravitációs segédmanőverek (GAM) révén elérte működési pályáját, kettő a Vénusznál (2020.02.26. és 2021.08.8.), egy pedig a Földnél (2021.11.26.) volt. A Vénusz közelében végrehajtott GAM-ok növelik a pályaelhajlást. 2025-ben 17°-kal tér el az ekliptika síkjától, 7 évvel a felbocsátás után pedig 24°-ra, de a tervezett küldetésbővítési fázisban 33°-ra fog nőni, így még több sarkvidék kerül közvetlen látószögbe. Ez a pálya a történelem során először teszi lehetővé a Nap déli és északi régióinak mérését, ami segít megérteni, hogyan hozza létre a Nap a mágneses mezőjét. A keringési sebessége olyan lesz, hogy a szögsebessége megközelítőleg megegyezik a Nap tengelyének forgásával, így hosszabb ideig lehet megfigyelni a kitörés alakulását. A Solar Orbiter 42 millió kilométerre közelíti meg a Napot - közelebb hozzá, mint a Merkúr -, miközben a napszelet torzítatlan körülmények között figyeli meg. Az SGF Co-Investigator minőségben vesz részt az EGSE kifejlesztésében, míg a Wigner Fizikai Kutatóközpont a magnetométer (MAG) adatainak feldolgozását végzi. A MAG műszer principal investigatora Tim Horbury a londoni Imperial College-ból. A magnetométer nagypontosságú, közvetlen (in situ) méréseket végez a helioszférikus mágneses mezőben. Ez lehetővé teszi majd annak a vizsgálatát, hogyan lép kölcsön hatába a Nap mágneses tere az űrrel és hogyan változik a különböző napciklusokban, illetve a Napból kiáramló részecskék hogyan gyorsulnak fel és terjednek a Naprendszerben, beleértve a Földet is, valamint hogyan melegszik és gyorsul fel a korona és a napszél. 07
October
2024
|
 Solar Orbiter a Napnál (fantázia rajz)  Tudományos műszerek a szondán  A hővédőpajzs tesztelése az űr szimulátorban  Integrálás és teszt az IABG-ben |