Az 1990-es évek közepétől európai és amerikai tudósok és mérnökök egyesítették erőiket, hogy létrehozzanak egy különleges expedíciót ennek a rejtélyes „mini jégvilágnak”, az üstökösnek a feltárására. Magyar tudósok részt vettek a Rosetta Orbiteren lévő Rosetta Plasma Consortium (RPC) műszerének és a Philae leszálló egység központi vezérlő és adatgyűjtő egységének (Command and Data Management System – CDMS), tápegység-rendszerének és egyes tudományos műszereinek kifejlesztésében.
    Az eredeti tervek szerint a Rosettát 2003 januárjában kellett volna elindítani, hogy a 46P/Wirtanen üstökössel találkozzon, de az Ariane 5 rakéta 2002. decemberi fiaskója miatt csak 2004. március 2-án lőtték ki egy új célkitűzéssel: a 67P/C-G üstökös feltérképezésével. A Rosettának egy lassú pályára kellett állnia és le kellett löknie a Philaet magáról, amelynek kb. 1 m/s érkezési sebességgel le kellett szállnia az üstökös felszínére, ahol két horgony kilövésével és talajfúrókkal meg kellett volnab akadályozni a visszapattanást.
    Tízéves űrrepülése során a Rosetta átlépett az aszteroid övön és a Nap-Föld távolság több, mint ötszörösét érte el. Többször visszatért a Föld közelébe: először 2005 márciusban, majd 2007 novemberében és 2009 márciusban. 2007-ben elhaladt a Mars, míg 2008 szeptemberben a 2867 Stein, 2010 júliusban a Lutetia aszteroidok mellett. A Mars melleti elhaladáskor a leszállóegység ÇIVA kamerája tesztelése során képet készített a Marsról.
    2011 májustól hibernált állapotba helyezték, melyből 2014 januárban ébresztették fel. Ekkor sikeresen fellőtték a CDMS hibatűrő, redundáns processzor rendszerének egy újabb szoftver verzióját. A Rosetta 2014. augusztus 6-án közelítette meg az üstököst, amelyre november 12-én szállt le a Philae az előre meghatározott ponton. Ez volt az emberiség első sikeres kísérlete, melynek során a leszálló egység tudományos méréseket végzett és annak adatait elküldte a Földre az Orbiteren keresztül. Sajnos a lehorgonyzó egység meghibásodása miatt a leszálló egység kétszer visszapattant az üstökös felszínéről, és egy olyan pozícióba került, amelyben a napelemek kedvezőtlen elhelyezkedése és a Naptól való nagy távolság (~500 millió km) miatt az akkumulátorai hamar kimerültek. A Philae mintegy 60 óra működése alatt  sok adatot szolgáltatott a tudományos műszereiről, az elem és az akkumulátor lemerülése után a rádió kapcsolat megszakadt.
    Hét hónap alatt az üstökös folyamatosan haladt a pályáján a Nap felé, ezért a Philae napelemei egyre több energiát gyűjtöttek az akkumulátorok részére, és 2015 júniusban a Philae életjelt adott magáról. Sajnos a rádió kommunikációs remdszer meghibásodása nem tette lehetővé újabb mérési adatok továbbítását a Földre.
    A Rosetta Orbiteren 11 tudományos műszer foglal helyet (ALICE, CONSERT, COSIMA, GIADA, MIDAS, MIRO, OSIRIS, ROSINA, RPC, RSI, VIRTIS), míg a Philae 10 tudományos kísérlet elvégzésére volt képes (APXS, ÇIVA, CONSERT, COSAC, Ptolemy , MUPUS, ROLIS, ROMAP, SD2, SESAME).

   

 28 March 20203