Missziók | ||
Rosetta Az ESA Rosetta űrhajójának az volt a feladata, hogy megközelítse a 67P/Csurjumov-Geraszimenko (67P/C-G) üstököst és megválaszolja az üstökösökkel kapcsolatos kérdéseinket. A Rosetta volt az első űrszonda, amelyből levált egy intelligens robot, és puhán leszállt egy üstökös felszínére! Ezenkívül a Rosetta lesz az első űrszonda, amely elkísér egy üstököst, amint belép a Naprendszerünkbe és közelről megfigyeli, hogyan változik az üstökös a Naphő hatására: hogyan áll elő az a fényjelenség, ami évszázadokon keresztül ijesztően hatott az emberiségre. A leszálló egységet a Nílus Philae nevű szigetéről nevezték el, ahol egy obelisket találtak, ami segített a Rosetta Kő feliratának megfejtésében. Ahogy a Rosetta Kő kulcsot szolgáltatott egy ősrégi civilizációhoz, úgy a Rosetta Orbiter és a Philae Lander felfedi a Naprendszer legöregebb alkotóelemeinek, az üstökösöknek a titkait.
Az 1990-es évek közepétől európai és
amerikai tudósok és mérnökök
egyesítették erőiket, hogy létrehozzanak egy
különleges expedíciót ennek a rejtélyes
„mini jégvilágnak”, az üstökösnek a
feltárására. Magyar tudósok részt
vettek a Rosetta Orbiteren lévő Rosetta Plasma Consortium (RPC)
műszerének és a Philae leszálló
egység központi vezérlő és adatgyűjtő
egységének (Command and Data Management System – CDMS),
tápegység-rendszerének és egyes
tudományos műszereinek kifejlesztésében.
Az eredeti tervek szerint a Rosettát 2003 januárjában kellett volna elindítani, hogy a 46P/Wirtanen üstökössel találkozzon, de az Ariane 5 rakéta 2002. decemberi fiaskója miatt csak 2004. március 2-án lőtték ki egy új célkitűzéssel: a 67P/C-G üstökös feltérképezésével. A Rosettának egy lassú pályára kellett állnia és le kellett löknie a Philaet magáról, amelynek kb. 1 m/s érkezési sebességgel le kellett szállnia az üstökös felszínére, ahol két horgony kilövésével és talajfúrókkal meg kellett volnab akadályozni a visszapattanást. Tízéves űrrepülése során a Rosetta átlépett az aszteroid övön és a Nap-Föld távolság több, mint ötszörösét érte el. Többször visszatért a Föld közelébe: először 2005 márciusban, majd 2007 novemberében és 2009 márciusban. 2007-ben elhaladt a Mars, míg 2008 szeptemberben a 2867 Stein, 2010 júliusban a Lutetia aszteroidok mellett. A Mars melleti elhaladáskor a leszállóegység ÇIVA kamerája tesztelése során képet készített a Marsról. 2011 májustól hibernált állapotba helyezték, melyből 2014 januárban ébresztették fel. Ekkor sikeresen fellőtték a CDMS hibatűrő, redundáns processzor rendszerének egy újabb szoftver verzióját. A Rosetta 2014. augusztus 6-án közelítette meg az üstököst, amelyre november 12-én szállt le a Philae az előre meghatározott ponton. Ez volt az emberiség első sikeres kísérlete, melynek során a leszálló egység tudományos méréseket végzett és annak adatait elküldte a Földre az Orbiteren keresztül. Sajnos a lehorgonyzó egység meghibásodása miatt a leszálló egység kétszer visszapattant az üstökös felszínéről, és egy olyan pozícióba került, amelyben a napelemek kedvezőtlen elhelyezkedése és a Naptól való nagy távolság (~500 millió km) miatt az akkumulátorai hamar kimerültek. A Philae mintegy 60 óra működése alatt sok adatot szolgáltatott a tudományos műszereiről, az elem és az akkumulátor lemerülése után a rádió kapcsolat megszakadt. Hét hónap alatt az üstökös folyamatosan haladt a pályáján a Nap felé, ezért a Philae napelemei egyre több energiát gyűjtöttek az akkumulátorok részére, és 2015 júniusban a Philae életjelt adott magáról. Sajnos a rádió kommunikációs remdszer meghibásodása nem tette lehetővé újabb mérési adatok továbbítását a Földre. A Rosetta Orbiteren 11 tudományos műszer foglal helyet (ALICE, CONSERT, COSIMA, GIADA, MIDAS, MIRO, OSIRIS, ROSINA, RPC, RSI, VIRTIS), míg a Philae 10 tudományos kísérlet elvégzésére volt képes (APXS, ÇIVA, CONSERT, COSAC, Ptolemy , MUPUS, ROLIS, ROMAP, SD2, SESAME). 28 March
20203
|
A Rosetta és a Philae integrálása ESTEC-ben Rosetta és Philae a szétválás után (fantázia kép) 67P képe az OSIRIS kamerával (03.08.2014) |
|