 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
| Missziók | ||
         |
BepiColombo A BepiColombo misszió a nevét Giuseppe (Bepi) Colomboról (1920-1984) kapta, aki részletesen tanulmányozta a Merkur pályáját, és nagymértékben hozzájárult a bolygóközi utazások és pályák megismeréséhez. A misszió a Naprendszerben a legkevésbé ismert bolygó, a Merkur történetét, összetételét, geofizikáját, atmoszféráját és magnetoszféráját fogja tanulmányozni. Ez az ESA és a Japán Űrügynökség, a JAXA közös vállalkozása, amely a Merkurról az eddigi legpontosabb adatokat fogja szolgáltatni. Két különálló orbiterből áll: az egyik a Mercury Planetary Orbiter (MPO, ESA) a bolygó feltérképezésére, míg a másik a Mercury Magnetospheric Orbiter (MMO, JAXA) a magnetoszféra tanulmányozására, melyeket egy Ariane 5 rakétával indítottak 2018. október 20-án. Egy ennyire napközelben lévő bolygó megközelítése, működés az ottani szélsőséges környezetben az ESA bolygókutatásában az eddigi legnagyobb kihívást jelenti. Az ESA fejlesztésű MTM-hez (Mercury Transfer Module) rögzített MPO és MMO egy Napsugárzást árnyékoló egységgel (védőpajzs) kiegészülve repül a Merkúrig, ahol szétválnak, az MPO és az MMO külön pályára áll majd. A BepiColombo hét évig fog utazni, amíg a Merkur körüli végleges pályára állnak, közben 9 alkalommal felhasználja a Föld, a Vénusz és a Merkur a bolygók tömegének pálya módosító hatását (gravity assists), közben 18-szor kerüli meg a Napot. Két hatalmas (42 m2) napelemtáblája 15 kW energiája nemcsak a szonda elektronikájának működését szolgálja, de a gyorsítást szolgáló 4 ion hajtóművet is működteti. Amikor a BepiColombo eléri a célpályáját (2026 végén), a transzfer modul leválik a kompozit szondaegységről (MMO és MPO). A BepiColombo szonda lesz a bolygókutatás történetében a második űreszköz, amely Merkúr körüli pályára áll. A Naphoz legközelebbi bolygóként a Merkurnak fontos szerepe van annak kiderítésében, hogyan keletkeztek a bolygók. A Merkur, Vénusz, Föld és a Mars földközeli bolygók, amelyek mind értékes információkat hordoznak az egész csoport keletkezésével kapcsolatban, amelyek segíthetnek annak megértésében, hogyan keletkezett az élet a Naprendszerben, illetve máshol. Mindaddig, amíg a Földhöz hasonló, de más csillagok körül keringő bolygókat nem tudjuk elérni, a Naprendszer az egyetlen laboratórium, ahol más bolygórendszerekre is alkalmazható modelleket vizsgálhatunk. Ezért a Merkur kutatása alapvető fontosságú, ha meg akarjuk válaszolni azt a lényeges asztrofizikai és filozófiai kérdést, hogy léteznek-e a Földhöz hasonlóan életet hordozó más bolygók a világegyetemben. Az MPO fedélzetén 11 tudományos műszer foglal majd helyet, amelyek közül tízet ESA-tagállamokban, egyet pedig Oroszországban fejlesztenek ki. Ezek: Laser Altimeter (BELA); Italian Spring Accelerometer (ISA), Mercury Magnetometer (MERMAG); Mercury Thermal Infrared Spectrometer (MERTIS); Mercury Gamma ray and Neutron Spectrometer (MGNS), developed by Russia; Mercury Imaging X-ray Spectrometer (MIXS); Mercury Orbiter Radio Science Experiment (MORE); Probing of Hermean Exosphere by Ultraviolet Spectroscopy (PHEBUS); Search for Exosphere Refilling and Emitted Neutral Abundance (SERENA); Spectrometers and Imagers for MPO BepiColombo Integrated Observatory System (SIMBIO-SYS) and Solar Intensity X-ray Spectrometer (SIXS). A Wigner FK és az SGF Kft. a SERENA műszer együttes megvalósításában vesz részt. A SERENA in-situ fogja tanulmányozni a Merkur exoszférájának a folyamatait, illetve azok részletes összetételét, vertikális struktúráját és forrását. A SERENA-nak 4 érzékelője van, az SGF Kft. a PICAM tömeg spektrométer földi ellenőrző berendezésének (EGSE) kifejlesztését végezte.
08 October2024
|
 BepiColombo a Mercurnál (Artwork)  BepiColombo a Mercurnál (Artwork)  BepiColombo Integrálása  MPO és MMO szétválás után a Mercurnál (művészi kép) |